Az előző részek tartalmából - 1. rész

Akkor rögzíteném a tényállást, nyomozatilag.

November elsején este tíz körül felszálltam egy repülőgépre Bécsben -a sofőrszolgálatért köszönet Máté barátomnak- ami elvitt Dubaiba, ott átszálltam egy másik gépre, ami röpke 19 óra repülés után -két közbenső megállóval- eljuttatott Christchurch város repterére, ami Új Zéland déli szigetén található.

Ekkor helyi idő szerint itt már november harmadikát írtunk, köszönhetően a 12 óra időeltolódásnak. Itt jegyezném meg, hogy a gyakran felmerülő "Most ott mennyi az idő?" kérdésre a válasz roppant egyszerű, az otthoni időhöz csak 12 órát hozzá kell adni, tehát itt Új Zélandon hamarabb kezdődik és ér véget egy adott nap, vagy akár az adott év. Tehát ha otthon 8 óra, 5 óra 20, fél 2 után 5 perccel stb. az idő, akkor itt is, csak a másik... Mindez addig lesz így, amíg az itten napforduló miatt valamikor állítunk egy órát. Valamerre. Felkészült vagyok a témából... :)

Naszóval. Hogy a fenébe kerülök ide? A rövid és tárgyilagos válasz szerint ez egy szakmai gyakorlat, amit megpályáztam és elnyertem. Jogilag munkavízumom van, ami egy évre szól, és azt rögzíti hogy Dairy Farm Assistent-ként, azaz tejelő tehenészetben dolgozhatok. Tehát nem végezhetek legálisan másfajta munkát. A szakmai gyakorlat nem ösztöndíj alapú, hanem a munkahelyemtől kapok fizetést, órabér alapon. A pályázatot egy magyar programszervező segítségével állítottam össze, bár őt egy másik, amerikai programnak köszönetően találtam meg. :) A pályázat és a kiutazás minden velejáró költségét maganak kellett finanszírozni. Akit esetleg konkrét technikai részletek érdekelnének, az keressen meg, szívesen elmesélem.

A kevésbé rövid válasz szerint pedig szakmai és élettapasztalatot gyűjteni vagyok itt, magyarul a marháskodás érdekel. :) Szóval az úgy volt, hogy végzést követően rövid hatósági állatorvosi zsákutca kitekintés után egy álmatlan éjszaka eldöntöttem, hogy megpályázok egy, az ehhez meglehetősen hasonló programot, az USA-ban. Ez volt az Ohio Program fedőnevű gyakorlat. Túl messzire nem mennék vissza az időben, de lényeg, hogy egy évet töltöttem egy észak-floridai, holstein-fríz tehenetek tartó farmon, aminek meglepő módon North Florida Holsteins (Észak-floridai Holstein) a neve. :) 2011 és 2012 májusa között itt éltem és alkottam, de főleg dolgoztam. Heti hat nap, reggeltől estig tehenekkel. Még a ház körül, ahol laktam is tehenek legeltek. Ennek ellenére vagy tán éppen ezért nagyon megkedveltem a tehénkéket, még ha néha mindent meg is tesznek az életed megkeserítéséért. Meg aztán azt ugye már leírták, hogy 1 liter tej előállításához hány liter vérnek kell átfolynia a tőgyön (asszem négyszáz, de javítsatok ki ha tévedek), de én arra is kíváncsi lennék, hogy 1 liter tej legyártása közben hány kiló úgynevezett tehéntrágyát nyom ki magából, de személyes tapasztalatom alapján az a gyanúm, hogy az érték megközelítőleg tart az Avogadro számhoz (hatszor tíz a huzonharmadikon ugye). Na, szóval nehéz tisztának maradni a közelükben. :)

De mégis, mégis, úgy jöttem haza Amerikából, hogy csakatehén. Na hát erre lett egy szintemindencsaktehénnem munkahelyem kicsit több, mint egy évig, ahol nem is éreztem magam rosszul, de a tehenek hiánya csakugyan szorongatta ifjonti szívemet, egészen addig, míg el nem kezdtem nézelődni lehetőségek után. Néhány kitérő után rátaláltam fent nevezett magyar programszervezőre.

És ezzel a kör bezárult...

Folyt köv, de most megyek aludni. :)